CSICSERGÉS A HUPIZÖLD BÚFELEJTŐHÖZ

Annyira sötét vagyok, hogy nem kell villanyt gyújtanom, hisz a sötétben is világosságérzetem van…

Játszanak a gyerekek

Táncolnak az idegek

Dübörgés, és ordibálás

Mindent szerteszét dobálás

Sutba dőlt a józan ész

Anya hangja ködbe vész

Mama ücsörög a széken

Inkább lenne most Eszéken

De nincs hozzá már ereje

Megbomlott az agyveleje

- csecsebogyó –, uncsi* mondja

Miközben a szemét nyomja

- inkább nyomom befele, hátha úgy jön kifele

Lökött lettem, mondja hugi

Hasra estem, ez nem bugi

Tesóm lába gáncsot vetett

Ártatlan ábrázattal etet

Véletlen volt, mondja még

Hogy, nem szakad rá, az ég

Nézd csak, mondja, itt az ujjam

Csak tudnám, hogy hova fúrjam

Füledbe, vagy képedbe

Nyomom inkább lépedbe

Ha nagy leszek, megműtelek

Enyém lesz az egész telek

Megtanulok belezni

Nem kell többet felezni

Megjött apa, a munkából

Rögvest ki is kel magából

- mi ez itt, egy munkatábor

Vagy, netán egy diliház

Mindjárt összedől a ház

Fellőtték a pizsamát

Elmormolok egy imát

Egyszer mindennapnak vége

Nyugalom lesz mostmár végre

Köszönet, és hála érte

*uncsi: unoka

Mosolygós estét mindenkinek!

Káprázik a szemem, mert bevertek egyet

Pedig csak a fáról, szedtem én a meggyet

Megyek is már haza, borogatok egyet

*

Két kan kutya hajolgat

Egymás mögé szagolgat

Nem kívánják egymás szagát

Mennek tovább, na hát, na hát!

**

Berúgott a Borcsa, ú!

Bornak mondja

Bor, csau!

***

Amit mondok, az nem kamu

Elesett a kicsi Samu

Keze, lába, csupa hamu

****

Jól hallom gyerekek

Csattognak a fenekek?

Ez bizony nem magánügy

Meghallotta a GYÁMÜGY!

*****

Nem kell azt mondani

Mert nyilvánvaló

Buta ez a Dani

Nyilván a ló

Volt az őse, nem ember

Csak azt hajtogatja bárki kérdi,

I can not remember

******

Elvesztettem máma’ a cipómat

Felvettem hát az új cipőmet

Hogy megkeressem az elveszett cipómat

De jaj, lábamat az új cipőm egészen feltörte

Marad hát cipóm helyett ebédem, egy fél körte

*******

Káprázik a szemem, mert bevertek egyet

Pedig csak a fáról, szedtem én a meggyet

Megyek is már haza, borogatok egyet

*

Két kan kutya hajolgat

Egymás mögé szagolgat

Nem kívánják egymás szagát

Mennek tovább, na hát, na hát!

**

Berúgott a Borcsa, ú!

Bornak mondja

Bor, csau!

***

Amit mondok, az nem kamu

Elesett a kicsi Samu

Keze, lába, csupa hamu

****

Jól hallom gyerekek

Csattognak a fenekek?

Ez bizony nem magánügy

Meghallotta a GYÁMÜGY!

*****

Nem kell azt mondani

Mert nyilvánvaló

Buta ez a Dani

Nyilván a ló

Volt az őse, nem ember

Csak azt hajtogatja bárki kérdi,

I can not remember

******

Elvesztettem máma’ a cipómat

Felvettem hát az új cipőmet

Hogy megkeressem az elveszett cipómat

De jaj, lábamat az új cipőm egészen feltörte

Marad hát cipóm helyett ebédem, egy fél körte

*******

Fára szállt a madárka

Odafagyott az ágra

Fára szálltLefagyott a szárnya

Befagy Káprázik a szemem, mert bevertek egyet

Pedig csak a fáról, szedtem én a meggyet

Megyek is már haza, borogatok egyet

*

Két kan kutya hajolgat

Egymás mögé szagolgat

Nem kívánják egymás szagát

Mennek tovább, na hát, na hát!

**

Berúgott a Borcsa, ú!

Bornak mondja

Bor, csau!

***

Amit mondok, az nem kamu

Elesett a kicsi Samu

Keze, lába, csupa hamu

****

Jól hallom gyerekek

Csattognak a fenekek?

Ez bizony nem magánügy

Meghallotta a GYÁMÜGY!

*****

Nem kell azt mondani

Mert nyilvánvaló

Buta ez a Dani

Nyilván a ló

Volt az őse, nem ember

Csak azt hajtogatja bárki kérdi,

I can not remember

******

Elvesztettem máma’ a cipómat

Felvettem hát az új cipőmet

Hogy megkeressem az elveszett cipómat

De jaj, lábamat az új cipőm egészen feltörte

Marad hát cipóm helyett ebédem, egy fél körte

*******

Fára szállt a madárka

Odafagyott az ágra

Lefagyott a szárnya

Befagyott a csőre

Buta madár mért’ nem szállott

Egy jó meleg csőre

********

PIÁS MONOLÓG

Csókolom Kriszti a handját

Nem vagyok én részeg, csak félszeg

És egy kissé hangyás

De, nem találom, kérem, azért kutatom

Úttalan utakon azt a vezérhangyát

Ja, hogy ön nem is a Kriszti,

Ezer bocsánat,

De minek ez a hiszti

Hisz látja leborultam a lábai elé

Itt, ni

Ne sikítson, kérem, még a lábához sem értem

Csupán, bocsánatot kértem

Bár az agyam egy kissé

Már

Meg vagyon bomolva

És hiába is korhol

Mert

Sok volt az alkohol

Azért vagyok így, a földre omolva

Nem, ne is kérdezzen, hogy velem mi van

Már a májam is ki van

Mert a szesz, tönkre tesz,

Rosszul bánik velem,

Savval marja szegény gyomrom,

És ha érzéseim

Nem csupán

Csalóka játékot

Űznek gyakran velem

Akkor még hozzá jön

A bensőmben lévő

Összekuszálódott

Vékony, s vastag belem

Ó, ne legyen már oly naiv

Nekem a Világ, egy nagy ív

Ó

Cimbora

Csak szóljon a tambura

S ha majd megfáradtam

Bár nincs még rá keretem

De majd megigénylem, s lesz

Egy csilli - villi

Szép járókeretem

Nem kell már a szex

Ha van elég szesz

Kérem, vegyen komolyan

Nekem a szesz amolyan

Mint, másnak a szerelem

Vedelek, mert szeretem

Vágyom őt, és övé minden kincsem

Mit bánom én, ha fúj a szél, és kabátom nincsen

Volt ugyan, de azt is pénzzé tettem

Nem, nem ettem

Csak ittam

Látja az üveget reszkető kezemben

Ugyan, már csak félig

De mégiscsak

Itt van

És, ameddig élek, én el nem eresztem

M

É

G

     IS Ő LESZ A KERESZTEM

S

Í

R

O

M

O

N

Azt mondja a csótány

Ropjunk egyet, jó lány

Én meg mondom csótány

Legyen ez egy só tájm*

Én vagyok a jó lány

Te pedig

A csótány

Rázzuk együtt csótányom

Nem fogsz ki egy jó lányon

Macsó kézben rumbatök

Egy részeg meg rumba köp

Ajtóban áll két merev arc, Állásuk is, csak amolyan svarc*

Kidobják a rumba köpőt

Ki, jó ízlést sutba lökött

Kábul a nép tillárom

Nem volt soha dollárom

A ruhám is olcsó kelme

Nem köll ahhoz éles elme

Aki rám néz, rögvest tudja

Ennek sincs, ki pénzért dugja

Ne is törődj oda jó lány

Szól hozzám a táncos csótány

Igyunk még egy decit, well*

Több leszünk egy decivel

S, hadd szóljon a decibel

Ropjunk addig kedves csótány

Ameddig csak tart a só tájm*

Ha kifogyott a szuszunk

Még egy felest megiszunk

Ne szomorkodj kedves csótány

Ha véget ér majd a só tájm*

Holnap is lesz, ihaj – csuhaj

Ágyba dönt majd, a macskajaj

S, kinek nem tetszik e látvány

Annak biza ez egy hátrány

Ki

Hátrányos

Helyzetű

Párja

Legyen

Egy

Tetű

Mommo^HD - Nem mindig jó egy pajzán titkárnő!

Szomorú a Télanyó

Nincsen dunyha melyből hó

Hullana

Mert az öreg Télapó

Félrelépett, és most ó

Hulla ma

Rajta fekszik a dunyhán

Anyó mondja, - csak tudnám

Kicibálni a dunyhám

Oly sok pehely hullana

De az öreg oly nehéz

Merev szemmel reám néz

S, mit szépítsem hulla  na

Így a dunyha ott marad alatta

A havazás kimarad miatta

Ne várjátok a mikulást

Mert bizony a sok szép játék

És a régen várt ajándék

Kiosztása

 A mikulás baklövése

És az Anyó fejlövése

Következtén

Hohohohóóó

Elmarad

Kádár és a cigány
 

Meghal a cigány, a túlvilágon találkozik Kádár elvtárssal.
Kádár megkérdi:
- Te cigány, mikor volt jobb élni? Mostanában vagy az én időmben?
- A te idődben a politikusok politizáltak, a munkások dolgoztak a romák meg
loptak. Mostanában meg a politikusok lopnak, a munkások politizálnak, és ráadásul azt akarják, hogy én dolgozzak!
 

TAXIS
 

Egy férfi beül egy taxiba. Elindulnak, később az utasnak eszébe jut valami,
előrenyúl, megfogja a sofőr vállát. A sofőr hatalmasat ordít, majd
reszketve mondja:
- Ne haragudjon, tudja, csak nemrég kezdtem ezt a szakmát, előtte a Temetkezési Vállalatnál voltam sofőr...
 

A radványi sötét erdőben

Halva találták Bárczi Benőt.

Okostelefonja, (a tetem) ifjú szívére helyezve

Csörög…

/a kijelzőn gyilkosa, Kund Abigél neve.

Bár Abigél nem volt szőke

Mégis bízott az okos telefonban

Hát hívta a tetemet

Gondolván, hogy majd azzal, holtában is eléri Benőt

S megkéri, sőt utasítja

Törölje már ki a névjegyzékből nevét

mely a gyilkossággal összefüggésbe hozhatná őt, a nőt./

A kéményseprő gatyája gyakran kormos

Az asszony pedig szentségel, mikor mos

Szemeit égnek meresztve mondja, Atya

úristen

Minek annak ki korommal dolgozik fehér gatya

Mért nem hord feketét, azon nem látszik mennyire kormos

Az asszonynak könnyebb dolga lenne, amikor mos

A kormos körömről már szót se ejtenék

Ha nem kéne megvakarni, mikor viszket a fenék

Hisz kesztyűben vakarózni csupán annyit ér

Mint illemtanórákat adni annak, ki született ledér

Kéményseprőt látni, szerencsét csak annak hoz

Kinek semmi köze nincs a kormos körmökhöz

meg a kormos gatyákhoz

Egy kendő vajon mire jó

Fejre, nyakra vagy vállra való

Kötve, terítve, vagy vetve

A fejre hajat befedve

Vagy tán takargatni vele valamit, mi nem való

Ami csak a beavatottnak szabad

Szemmel látható

Vagy a nyakon, vállon azt a kis piros foltot

Ami a tegnapi napon, a nyakon, vagy vállon

Még nem volt ott

Na persze egy kendő,

Lehet jegy, vagy zsebkendő

De akár mi is a kendő neve

Valamit mindenképp takargatunk vele

Hajat, nyakat, vállat, múltat, orrot, szájat

De sorolhatni lehetne talán akár százat

Hogy mire lehet még jó, a kendő

Mellyel kendőzni lehet, mi kendőzendő

Ám tovább nem sorolom

Inkább leporolom

És elteszem

Majd holnap ismét előveszem

De addig is teszek rá egy bogot

Ha ismét előveszem, az eszem

Tudja, hogy a bog

Minek van ott

Ződ’ a fű, és ződ’ a Bakony

Jaj, de magas ez a balkony'

Bakonyba kén' kirándúni’

Csak ne kéne elindúni’

Kék az ég, és kék az erem

Nem látható minden verem

Hogyha te is beleesel

Akkó’, veremtársam leszel

Szépen dalol a vadliba

Nincs is benne semmi hiba

Fara furán illeg-billeg

Lúdtalpain hazaballag

Vadnyúl ül a bokor alján

Barna színű, mégse talján

Reszket, hogyha jő a farkas

Nem gyárt kis buszt már a Barkas

Elcsöngetett a villamos

Helyettem se a villa mos

Felülök a magas lesre

Rimánkodok, jaj, ne ess le

Pofám szakad, jaj, mit hallok

Egész más eszméket vallok

Vedd már észre magad pajtás

Nem úgy nyílik az a hajtás

Könnyen reped meg az üveg

Nincs fejemen bohóc süveg

Sírok is, meg nevetek

Tudom ám a nevetek

Sötét van, ha jő az este

Nincs minden léleknek teste

Kinek lelke nincs, csak teste

Arra mondom én, hogy beste

Azt sem tudom milyen Algyő

Ezért mondom most, hogy agyő